1. Soproni Öko Design Fesztivál

Időpont: 2011. márc.26.
Én ott leszek. Meg néhány nemezem is. :-)
Ti jöttök?

Gondolatfoszlányok gyapjakról

Orsi panaszkodott, hogy nem jutunk itthoni, magyar alapanyaghoz. Igaza van.

Ez a gyapjútéma azonban nemcsak itthon probléma. Világszerte probléma az, hogy az újratermelődő gyapjút inkább elássák és elégetik a gazdák, mert nincsen, aki feldolgozza: mossa, kártolja, fesse az adott országban. Magyar gyapjú itthon van jobb is, meg felháborító minőségű is........Még a jó minőségű is igen korlátozott színpalettával rendelkezik. (A magyar mentalitást ismerve egyébként még az sem vágna bele a géppark megteremtésébe, aki anyagilag megtehetné, mert nem térülne meg a befektetés 1 év alatt...)

Lassacskán a neten megjelennek magyar webshopok, ahol már legalább egyszerűbb rendelni a külföldi termékekből azoknak, akik ezt idegen nyelven nem vállalják be. Legfeljebb kisebb a választék. (DE vagy EN nyelven értőknek itt egy igazi aranybánya.)

Birkafajtából rengeteg van, nagyon különböző a szőrzetük, különböző célra használható. Ezekről töredékinformáció magyarul legfeljebb komolyabb kutatás után található meg. Rákerestem ilyesmikre mint "magyar birkatenyésztők egyesülete". Nem dobott a gép semmi használhatót. Ennyit a magyar birkatenyésztésről. (Nézzetek be Elishez, a bürgék szerelmese és a legkülönbözőbb nyers gyapjúkkal dolgozik.)
Ny-Európában azért lassacskán nő a száma a különböző fajta birkák tenyésztőinek és a tőlük vásárolható gyapjúnak, nálunk ettől nem kell "félni" marad az, hogy megrendeljük pl. DE-ból az ausztrál és új-zélandi finom merinót vagy egyéb nyugati fajtákat. Ellenpéldaként nagy vivát a hortobágyi Echo-tanyának!

(Pillanatnyilag birkanyíró embert keresek, mert a szomszédunk levágná a gyönyörű rackáját, én viszont megmenteném a bundáját. Nem is olyan egyszerű találni...Azon már nem is csodálkoztam, hogy szomszéd nem tudja, mi a nemez és többször is kedvesen felajánlotta, hogy ha megnyúzták, vihetem az egész bőrét...)

Aki komolyabban akar belemerülni a témába, elkezdheti vakarni azt a felszínt is, hogy hogyan is lesz a gyapjúból "extra finom" minőség. Aztán el lehet dönteni, támogatjuk-e az ausztrál birkatartásban járatos "mulesing" technikát, ahol a kisbárányoknak érzéstelenítés nélkül, jó éles késsel lekanyarítják a bőrét és húsa egy részét a farkuk alatt, hogy egy bizonyos légyfajta ne petézhessen a bőrredők közé. Van ennek humánusabb megoldása is, talán nemzetközi nyomásra lassan Ausztráliában is elterjed. (Képekért a bátrabbak nyugodtan guglizzanak.)
Vagy támogatjuk-e a birkák csempézett helységben való tartását, nehogy egy fűszál is jusson a gyapjúba. Különben ugyanis nem lesz extra finom minőség...A méltó állattartásról itt ennyit. Aki extra finommal dolgozik, mindehhez hozzájárul.

Festés. Savas festékekkel vagy természetes alapanyagokkal. Elsőre talán a másodikra szavaznánk. Csakhogy aki szeretne nagyon sokféle színt, annak először meg kell ismerkednie a növényi festés csínjával bínjával. Aztán ott van hozzá a pácolás, ami szintén vegyi dolog (timsó, réz-, vasgálic); hát a páclével jobb, ha senki nem locsolgatja a zöldségeskertjét. Nagy adag gyapjú festéséhez sok növényi rész kell, úgyhogy vagy felcsapunk festőnövénytermelőnek is vagy megrendeljük a külföldi termelőktől is ideutaztatunk fél kiló nyírfakérget. Esetleg megnyúzzuk a helyi arborétum fáit.

A magyarországi selyemhernyótenyésztés mai állása így néz ki. Akár virágozhatna is. Addig is marad a kínai. (Ez legalább értékes made in china.)

Alternatíva magyarországi nemezelőknek, ha minél ökologikusabbak akarnak lenni: A magyar kínálathoz igazítani a nemeztermékeket. (A bőrrel érintkező ruházatot el kell felejteni, táska, lakásdekor jöhet.) Nunonemezeléshez turkálóban összeszedni a szövött anyagokat.

Sorsolás és nemeztáska megdöbbentő tényekkel

Tegnapelőtt kisorsoltam a Magyar Összefogás Program nyerteseit. (Bocs, hogy csak most írom ide, de bolondok háza volt nálam.)

Virágeső és szöszhullás a nyertesekre:

K. Sarolta

L. György

Nap0cs

F. Napsugár

Szilcsil

T. Julianna

Küldök mindannyiotoknak egy emilt és egyeztetjük a dizájnt!

"A nemeztáska csak illusztráció" :-)

...és azért van itt, mert a motívumok rajta négylevelű lóherék. Csak nem lóból, hanem saját festésű selyemből belenemezelve. És ha már sorsoltam...

A Programra még egy darabig lehet jelentkezni. Én mint tag pl. magyar gazdáktól termelői áron fogok tudni vásárolni és ezt havonta 4-5 ször ingyen házhoz hozzák! Kedvezőbb áron vásárolhatok a Magyar Termékek Áruházában és egy online könyvesboltban.

Ezt még érdemes elolvasni (TECSO-függőknek is):

Megdöbbentő tények

Azt hallottuk valakitől nem rég, hogy „Én nem hiszek abban, hogy a magyar
gazdaságot fellendítené, ha magyar vállalkozóktól vásárolok.” Háááát, nem is tudjuk…

Előre bocsátjuk, hogy mindenféle politikai nézettől függetlenek vagyunk. Az összefogás
NEM TŰR MEG semmiféle politikai nézetet, hiszen pont az a célja, hogy összefogjuk, és
nem holmi képzelt hovatartozás miatt egymásnak ugorva marjuk a másikat. Inkább
tartsunk össze, és segítsünk.

Ugyanis:

Számoljuk!

Ha holnaptól csak 1 millió ember elkezd tudatosan magyar termékeket vásárolni,
mondjuk havi 30 000 Ft értékben. Az 300 000 000 000 azaz, 300 milliárd forint!
És nem évente, HAVONTA.

Azaz, éves szinten 3 600 milliárd forint. Csak viszonyításul: az államadósság
kamatira négy év alatt 2 500 milliárdot költünk, vagyis egyetlen év alatt kitermelhető
lenne ez a teher, ha elkezdünk tudatosan magyar termékeket vásárolni.

És ne feledd, hogy csupán 1 millió emberrel számoltunk! De 10 millióan vagyunk,
amiből a keresőképes réteg minimum a fele.

Szóval, igencsak durvának tűnő tévedés azt hinni, hogy nem segítünk hazánkon,
ha magyaroktól vásárolunk.

Persze tudjuk, hogy ez így túl egyértelmű számítás, és a valóságban kicsit másként
alakul, DE…

És ez a de nagyon lényeges! Jelenleg ugyanis a multik zsebét tömjük, így a magyar
emberek zöme nem költ szinte egyáltalán magyar termékekre. Ezért mégsem
„demagóg duma” a fenti tény.

És ezzel nem csak mi vagyunk ám így!

Ismételjük: nem politikai céllal tesszük ide, de ez az idézet, ami egy teljesen független,
ám politikai fennhangú újságból való, pontosan ide illik…

A Szabad Európa politikagazdasági hetilap egyik cikkében a következő olvasható:

„Hiába keresi meg a magyar a pénzt, kimegy az országból a kamatokon keresztül.
Ami itt maradna, az sem lesz sokáig a magyar ember zsebében, mert nem egy másik
magyarnál költi el.Sokan szidják a multikat, hogy kiviszik a nyereségüket az országból.
Azzal semmi baj nem lenne! A baj az, hogy a kereskedelmi multi a mindennapi
pénzünket viszi ki.
Az a – osztrákokéhoz képest pl. – szégyenletesen kevés pénz, amit fizetésnek hívunk
és amit megkapunk 3-án, már másnap idegen országokban van.Amikor tankolunk
az oroszokat hizlaljuk, amikor eszünk, akkor a pénz na gy részével
NEM magyar gazdákat támogatunk.
Így marad üres az országkassza, amit következő harmadikáig újra feltöltünk kölcsönökkel.”

Hogy mindez valamiféle demagógia lenne, amivel senkin nem segítünk? Hogy jól
van-e ez így, és nyugodtan hagynunk kellene külföldre áramolni a magyar pénzt,
és az elköltött forintjainkból származó hasznot engedjük valami idegen országban
élő nagytőkés zsebébe süllyedni? Hogy ha a hazai vállalkozókat támogatjuk, azzal
nem teszünk semmi jót?

Nos, ezt természetesen, mindenki maga dönti el…

De kérlek, ne feledd: a magyar termékek sorra tűnnek el a piacról! 9 cukorgyárunkból
8 csődbe ment. Évről évre fogy a magyar termelők által előállított hús, zöldség, és
gyümölcs mennyisége, stb.

Hogy azért, mert nem versenyképesek? Lehet, de vajon ki szabályozza a
„versenyképes” árakat?

Például, ki vásárolja fel, és adja el a tejet? Ki vásárolja fel, és adja el a magyar
kenyeret?

Hol veszed meg ezeket? Akkor újra a kérdés: ki szabályozza azt, hogy mennyi a
magyar áru, és menyit kell fizetni pl. az osztrák, vagy a spanyol tejért?

Mert azt azért nehéz elhinni, hogy az osztrákok (mert pl a tej egy része onnan
érkezik), akiknél 10-szer drágább a munkaerő, kevesebbért adják a tejet. Ha meg
mondjuk a spanyol tej utazási távolságát vesszük, akkor még nehezebb elhinni,
hogy a magyar gazdák túl drágán adnák a tejet – főként, hogy a spanyol átlagkereset
szintén a magyar felett van.

Ezek pedig tények, amelyeken mindig megdöbbenünk.

De ha összefogunk, és kihagyjuk a körforgásból a multikat, ha elkezdünk tudatosan a
magyar termékek felé fordulni, akkor igen komoly erőt kovácsolhatunk össze!

És ennek most részese lehetsz Te is! De fontos, hogy MOST!

Még nem vagyunk erősek, még nem tudunk hegyeket mozgatni, DE ha most nem állsz
mellénk, akkor nem is fogunk! Mert ha mindenki kivár, akkor HOGYAN lesz ebből gazdasági
összefogás?

Hogy veled nem leszünk többen? DE IGEN! Itt jelentkezhetsz: Magyar Összefogás Program